Ez nem egy hagyományos lélekápolás kategóriájú bejegyzés lesz, sokkal inkább köthető lenne a hobbik és a testápolás kategóriába… De ne szaladjunk ennyire előre.
Saját készítésű babaágynemű
Vannak olyan anyukák, akik jól tudnak varrni, képesek egy egész babaszobát elkészíteni. Babaágy fejvédő, babalepedő, babatakaró huzat, babapárna huzat, és így tovább, nem okoz nekik gondot. Hobbivarrónőként én is közéjük tartozok, 18 éve varrok, ezalatt rengeteg tapasztalatot szereztem, így a lányomnak szinte az összes babaágyneműjét magam varrtam meg. De azt nem gondoltam volna, hogy a varrótudományom és a textilanyag ismeretem sokkal kellemetlenebb problémáktól is meg fog menteni, mint a gyerekágynemű hiánya…
Most van három éve, hogy megszületett a lányom, a nyár kellős közepén, a legnagyobb kánikulában. Akkor elsőgyerekes anyukaként a gyerekgondozásban való gyakorlatlanság engem is érintett, például a szoptatásban is. Kezdetben nem tudtam jól szoptatni, nekem is kisebesedtek a mellbimbóim, kenőcsök és kenegetés ide vagy oda. Az első hétben voltak olyan éjszakák, amikor annyira fájtak, hogy ordítani tudtam volna. Akkor már a legfinomabb pamut melltartót is olyan érzés volt hordani, mintha sündisznótüskékkel béleltem volna ki. Kínomban már melltartó nélkül próbáltam meglenni… rövid ideig segített is, viszont utána elkezdett fázni a hátam.
Sehogy sem volt jó!
A helyzet akkor oldódott meg, amikor feltettem magamnak a kérdést:
Ha már a pamut is ennyire bántja a bőrömet, akkor vajon milyen anyag lenne az, ami nem bántaná?
És ekkor beugrott. A selyem vagy a szatén! Mielőtt megszületett volna a lányom, szatén ágyneműt vettem magunknak, mert a szatén az a nyári kánikulában HŰT. És akkor a lángoló bőrömmel égető módon vágytam arra, hogy ne csak az ágyneműnk legyen hűtő anyagból, hanem a melltartóm is.
Saját készítésű szatén-vászon melltartóbetét
Szerencsére volt otthon maradék szatén anyagom, így gyorsan kibéleltem vele magamnak a tejgyáraimat – éjjel egykor. Mintha hűsítő fuvallat legyezgette volna folyamatosan a gyulladt bőrömet! És reggel 7-re a legnagyobb meglepetésemre a sebek 80%-osan begyógyultak… Mert, mint kiderült számomra, a szatén a pamuttal ellentétben nem szívja magába az anyatejet, hanem rajta tartja a sérült bőrön, és így a sebek tocsoghatnak benne – és felgyorsul a sebgyógyulás. Ugyanis az anyatej tele van gyógyító hatású őssejtekkel!
Így a kezdeti nehézségek után 21 hónapos koráig szoptattam a lányomat. Nem volt mindig felhőtlen ez az időszak, néha féltem, hogy apad a tejem, de végül stresszoldással sikerült mindent megoldani.
Szalkai Titi
Ha szeretnél a szoptatással kapcsolatban is hasonló, vagy akár más jellegű, igazi lélekápoló tanácsokat kapni, itt megtalálsz:
www.lelekapolas.hu
Majdnem negyven éves voltam, amikor megszületett negyedik fiam, amolyan ráadásként, hiszen a legnagyobb ekkor tíz, az ikrek kilenc évesek voltak. Így aztán személyesen tapasztalhattam, hogy mennyire más gyermeket várni huszon-harminc-évesen és negyven körül.
Ez az oldal azért indult, hogy a hozzám hasonló, bátor, harmincöt év feletti kismamáknak, anyukáknak szolgáljon kikötőként. Segítségül a maguk területén elismert szakértőket hívtam, hogy tájékoztassunk, biztassunk és szórakoztassunk, kedves Sorstársam! :-)
